T. Tamás Ferenc: Parti-himnusz

Lassan gyűlik a mulatni vágyó jónép,
Mint ezerszínű, tarka-barka mozgókép.
Csillogó ruhás nők pompáznak fényesen,
Lépkednek a buliba ál-szemérmesen.
Mulatni készül itt a gyülevész népség,
Itt már senkinek sem cél mértékletesség.
A józanság mértékét rég összetépték,
Senkinek sem kell immár az álszerénység!
Tárva-nyitva a kapu, beengedték az őrülteket,
Körbeadják mindenkinek a teli rumosüveget,
Kivillanó formás combok diktálják a vad ütemet,
A parti éjszakáján érezd át az önkívületet!

A bombanő csakis a tükörnek pózol,
A magányos srác mindenkinek hajbókol,
Az időjós hamisan előre jósol,
A vad hódító szemérmesen behódol.
Az őrület éjszakáján mindent szabad,
Itt kiélheted vadító vágyaidat.
Szakítsd le magadról az angyalszárnyakat
És növeszd ki a vörös ördögszarvakat!
Tárva-nyitva a kapu, beengedték az őrülteket,
Körbeadják mindenkinek a teli rumosüveget,
Kivillanó formás combok diktálják a vad ütemet,
A parti éjszakáján érezd át az önkívületet!

Mikor a víg éjszaka csúcspontjára hág,
Középre pattan a rég elfeledett sztár,
Hamisan énekel, mint béna kismadár,
Aztán hamvába hullik, mint egy tűzmadár.
Gyomrodban érezd a zene vad ritmusát!
Dúdolgasd az őrjöngő dalok rigmusát!
Itt nem a józanság a követendő cél,
Ördögibb legyél a legrosszabb ördögnél!
Tárva-nyitva a kapu, beengedték az őrülteket,
Körbeadják mindenkinek a teli rumosüveget,
Kivillanó formás combok diktálják a vad ütemet,
A parti éjszakáján érezd át az önkívületet!