B. Moravetz Edith: Tóparti szerenád
2020.06.09
Esti
Szellőlányka szoknyája libben,
kecsesen sétál Balaton
partján.
Dúdolgat magában, nehogy
zajt keltsen,
játszi ujjak futnak a víz
fodrán.
Tó felől Szél úrfi hulláma
fröccsen,
lányhoz szerenád hangzik a
lantján.
Igaz szerelemről szól dala
hűen,
mindig reá vágyik, rossz a
magány.
Te vagy nekem az, te drága
leányka,
kiért epedezek nap nap
után.
Te lennél életem legszebb
virága,
nélküled a Nap sápadt,
halovány.
Mosolyod lelkem legszentebb
varázsa,
nekem zengjen hangod kis
csalogány!