Lutz Csaba: Kívánom…

Kívántam szemed összes szép sugarát,
Kívántam tested összes rándulását.
Kívántam élted minden vágyódását,
Kívántam lelked szerelem-száguldását.

Kívántam alkatod minden pillanatkor,
Kívántam ajkadat minden virradatkor.
Kívántam hangodat, mikor nem hallhattam,
Kívántam arcodat, mikor nem láthattam.

Ám kívánom az álmot, mit nékem hagytál,
Kívánom a boldogságot, mit nékem adtál.
Kívánom a sírást, mit nékem zokogtál,
S kívánom a bánatot, mit nékem okoztál.

És kívánom, hogy nevess, ha nevetnek feléd,
Kívánom, hogy szeress, ha szeretnek beléd.
Kívánom, hogy érezz, ahogy éreztem én,
S kívánom: boldog úgy légy, ahogy boldog voltam én.