Lutz Csaba: Írtam volna…

Elmentél vele, de én nem szóltam. Mert mit is mondtam volna?
Elmentél vele, de én nem írtam. Mert mit is írtam volna?

Írtam volna - "Tudd!" Mert jó embernek látnak,
Utolsó pénzem ma odaadtam másnak.
Írtam volna - "Gyönyörű vagy!" Ám fejed lesunyt
Messzi a távol, lásd a nap is kihunyt.
Írtam volna - "Nem könnyeztem!" Durvábbak voltak azok...
Zokogva törtek ki belőlem mély sóhajok.
Írtam volna - "Fáj!" Hogy fáj mindaz, mit látok.
Mikor kiáltasz, veled már nem én kiáltok.
Írtam volna - "Feléd!" Neked!
Mikor Velem voltál, jó volt Veled!
Írtam volna - "Eszembe jutsz!" Van naponta száz ok,
Hiányzol, mikor már nem is hiányzok...
Írtam volna - "Ne félts!" Megtalálom majd utam.
Egyszer csak szembefut velem a kisfiam.
Írtam volna - "Nézz fel!" Hisz letekint terád.
Nem vagyok ott, így csillagod vigyáz reád.
Írtam volna - "Óvd!" Vigyázd méhed.
Lennék az, aki lennék Érted.
Írtam volna - "Szeretlek!" Mint senkit e világon.
Nem lenne másé e szavam - Imádom.
Írtam volna - "Búcsúzom!" Eltűnök én te-előled.
Hisz fáj - az Élet megtagadott tetőled.
Írtam volna - "Sírj!" Mert vágyam porrá hullt Velem.
Nem kellett sem időm, sem szeretetem.