Losonczi Judit: Március
2020.08.27
Hagyj
magamra, s ne kérdezd, hogy vagyok,
ha üres térben táncoló mámornak adtam magam;
és mint ki extázisból ébredt,
tenyerén az éj szagával,
a hajnali gyönyör újra testembe döf;
S a kihalt utcák márciusi szele,
kiszakítja belőlem az egyetlent, amim van;
mögöttem kavarog szívem söpredéke.