Láposi Tibor: Csillagok közé rejtett szíved
2020.04.22
A tudomány szerint az univerzum folyamatosan tágul,
az ész szinte belekábul; te is, elém úgy járulsz,
hogy egyre több és több a neked írott vers,
amikkel szolidan vezekel bennem ez a szeretet,
mégis egyre messzebb vagy, és a fénysebesség
oly kevés, hogy valaha is utolérhetném
csillagok közé rejtett szíved...
A hit szerint Isten a mi teremtőnk mindenek felett,
és meglátni őt nem lehet, legalábbis nem annak, amit áhítatunk megtervezett,
de egyre több és több okom van hinni abban,
hogy e földi alakban, miben láthatlak,
a végtelenség bújik meg, a teremtő erő,
mely a magáénak megnyerő, mint képzetemben eljő
csillagok közé rejtett szíved...
Magad szerint jelentéktelen pont vagy, célod sem ismered,
tán nincs is neked, s békéd már sosem leled,
és én egyre többször és többször mondom, hogy szeretlek,
mégse kellek és nem ismerhetlek,
és így e versuniverzum folyton tágul,
te pedig belebámulsz, és aláhull
csillagok közé rejtett szíved...