Fehér Zsolt Attila: Könnycseppek szavai

Minden egyes könnycseppem
Egy csillag fenn az égen,
Ott fénylenek csöndesen
A lassan múló éjben.

Nem számít a messzeség,
Az elmúlt, hosszú évek,
Szívemben a láng még ég,
S a fények összeérnek.

Az éjsötétnek tejútjában
Kavarog ezernyi gondolat,
De csillagjaim tengerében
Látom még az arcodat.

Álmaimban felidézem
Boldogságunk perceit,
Vágyó szívemből mind kitépem
Az elmúlt idők terheit.

Könnycseppjeim érted hullnak,
Bennük sok-sok fájdalom,
A semmiben mind kihunynak,
Mint pennámból a tintanyom.