Csóg Attila: Gehenna vagy Zsold

Ó romok közt, ha járok, lecsukom két szememet,
S tépett szívvel repkedek, az elesett sereg hőseként.
A szellemek láncai, ma, s holnap csak csörögnek...
De én még szabadon szállok, sötétlő árnyú tengerén.

Onnét lentről, Te felédről, a színjáték vad mezőjéről...
Suhanni látszom? Csakugyan?
Lehetnék kulcs, kinek zárja a hús,
De vitorláit a vihar selejtezett.

Ha földben a penge, gazdáit hűen követte,
Ki temetetlen, azt ne keresd, ne sajnáld...
Ő jön érted, mint a végzet,
S hűvös holdfény járja át.

Ha keresne az ördög, ki sorsomat megírta...
Esküszöm, én majd megáldom!
Ha bitofán a zsoldom, és fészkembe se háltam,
A jelekben borított szép egén.