Császi Zsüliet: Szövődmény
2020.07.30
Felhevült bőrünkről
izzadva pereg a sós idő
munkáját büszkén leteszi és
szerelmesen fut a kóbor nap
váltása mélán iszik egy feketét
és kotyog a magányos éjszaka
Világítanak az utca bútorok
pörögnek a pékek és a húrok
kicsit lehűt a levegő, flörtölő
ravasz felhők táncolnak
percenként pereg egy göndör
esőcsepp az arcomra
nem folyik tovább, ottmarad
Hallom a zajos álmokat
szövő emberek álmait
miközben a percek
ledarálják kedvemet
felszisszent a néma csend
szobámba bekopogtat
és látja, hogy rendetlen
Virágozni kezd a
ciklámen hajnal
sosem késik és sosem csal
beszippantja kipufogók szagát
és átszínezi saját magát
nem minden fekete és fehér
mégis csak szeretnék
de nem tudok halandó lenni.