Bőr István: Drága Szent Föld
2020.05.07
Drága Szent Föld Magyar Hazánk,
mennyi szépség vár itt reánk!
Bejárva a széles rónát
szemlélhetünk sok-sok csodát.
Vadvirágok sokasága
mosolyog a napsugárra.
Nap melegét visszaadja,
mely a lelket felvidítja.
Pihenésre hívó tavak,
szikrát szóró napsugarak,
vízben fürgén sikló halak:
mind-mind csodálatos javak.
Folyóid hűsítő habja
embereket csalogatja.
Vizeidet hajók szántják,
turisták ezreit várják.
Az aranyló búzatáblák
kenyerünket biztosítják.
Csábítják az ember szemét,
fokozzák a nyár örömét.
Gyümölcstermő alföldi táj:
érett gyümölcs illata szállj!
Domboldalban szőlő terem,
jó boroktól jó a kedvem.
Hegyeidben zúgó patak
hűs vizet ad vadjaidnak.
Erdeidben madár dalol,
köztük érzem magamat jól.
Vadjaid oly csodaszépek
ősszel, mikor zeng az ének,
szarvasbikák hadakoznak,
agancsaik, hogy csattognak.
Drága Szent Föld, Magyar Hazánk!
Mennyi szépség vár itt reánk!
Itt ringatta bölcsőnk anyánk,
itt domboruljon sírunk ránk.